Amikor reggel szálka ment az ujjamba még nem sejtettem, hogy délután repülni is fogok. Na de szépen sorban. Takarítással kezdtem a napot, pontosabban folytattam, mert kávéval kezdtem. Előző este nem fűrészporral csúszásmentesítettük a kocsibeállót, hanem bekergetett minket az eső a házba.
 |
Környezetbarát csúszásmentesítés |
 |
Ez már a végleges falmagasság, a gerenda tetejéig 225 cm |
 |
A padlókereten raktuk össze a szarufa kereteket |
 |
Gyűlnek a félkész darabok |
 |
Mindenhová tettünk valamit a kertben |
 |
Összeállt a négy fal, az első méréskor 3 mm volt az eltérés átlóban! |
 |
Felkerült az első tetőszelvény |
 |
Kezd formát ölteni |
Összeraktuk a tetőszelvényeket, végig tartva a mm pontosságot. Úgy terveztük, hogy a rögzített fő keretekbe betoljuk a gerinc pallót. Az ötlet jó volt, de a palló vastagsága nem volt egyenletes, ezért megszorult. Én toltam, a Sógor pedig kalapáccsal segítette az előrehaladást. Egy darabig küzdöttünk vele, aztán hirtelen megindult, vele én is. Az előttem lévő tüskés bokorral nem kívántam közelebbi kontaktust, így inkább hátra vetettem magam a létráról. Repülés közben érdekes módon lassítva láttam a történést (mint a Mátrixban). Szerintem nem tört semmim, mert mozogni még tudok. Azt mondták többiek, hogy látványos mozdulatsor volt. Fényképezéskor még eszembe is jutott, hogy "legalább lesz róla fotó hogyan esek le a létráról". A gondolatoknak teremtő ereje van. A derekamon érzem. Egyébként meg úgy szállok le a létráról ahogy akarok!
 |
Mászik a helyére a tetőgerinc |
 |
A világítótető sajnos nem lesz ennyire látványos |
 |
A szorítók aztán majd lekerülnek |
Bedolgoztunk 15 kg vasat és 1000 db csavart. Nincs az a szél ami elfújja! Holnap deszkázzuk a tetőt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése