Ma reggel nekifeszültem a zsindelyezésnek. Tegnap létráról könnyedebbnek tűnt. Ha beindul, akkor jól lehet vele haladni. De itt nehezen indult. A Feleségem multitask-ban rohangált a ebéd, a vendégek és a zsindely vágás/feladás között. Én meg álldogáltam a 60 fokra melegedett tetőn. Miután felrakta a levest főni, utána már folyamatosan tudott segíteni. Nem számoltam hányszor mászta meg a létrát, de egy könnyed via ferrata túra távja biztosan meg volt. Olyan mértékben lágyult a zsindely a melegtől, hogy a cipőm mintázata néhány helyen csúnyán benne maradt. Ahol pedig sokat álldogáltam, például a szellőzők alatt, igencsak megkopott a zsindely felülete. Ha pénzért csinálja az ember, nem pedig magának, akkor ennél kultúráltabban illik a mutatványt előadni.
 |
| Reggeli állapot |
 |
| Tetőszellőző belülről |
Fúrás után jutott eszembe, hogy talán kisebb nyilás is elegendő lett volna, de most már így marad. Az alátétlemezt kivágtam, hogy ne tömítse el a szablyafűrész vágólapját.
 |
| Tetőszellőző kívülről |
 |
| Saját találmány, hogy ne tapossam le az alátétlemezt |
 |
| Tetőszellőző kivágva |
A szellőzők körüli illesztés rendesen belassított, de egészen meg vagyok elégedve a munkámmal. Kép a következő írásban lesz róla.
 |
| Így gyorsabb volt a vágás, mint méricskélve |
 |
| 2,5 tonnás vontatókötél a tetőgerincre kötve |
Két zsindelylap maradt holnapra, mert a szeg is kifogyott a zsebemből, meg a türelmem is, meg éhes is voltam, meg szomjas is, meg a tető is égette a talpam, meg el is fáradtam. Összepakoltam és bevonultam a házba. Vacsora után volt próba, eleredt az eső!
Azért a fizikai munkának is megvan az előnye (ha már becsülete nincs): este nem fogok álmatlanul forgolódni! Na, jóccakát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése