Reggel
szilvapálinkával szintezéssel kezdtünk. Ilyen hullámos betont nehéz lehetett készíteni. Ahol csak vékonyan kellett alátenni, ott a bontásból származó zsindelydarabokat használtuk. Ezután kihordtuk a 8 mm-es OSB lapokat, ezek fogják a helyükön tartani a kőzetgyapot táblákat. Eredetileg 6 mm-est akartam venni, de sehol nem kapni, így lett 8 mm-es.
 |
Hepe-hupa betonból
|
 |
Vékony az OSB, de nehéz |
 |
Szegény fűrész, itt még szárazon |
Ezt követően lefúrtuk az alapcsavarokat, amik azért kellenek, nehogy elvigye a szél a csűrt. Jók ezek a csavarok, csak nem nagyon akartak megszorulni a betonban. Munka közben több alkalommal is majdnem beszakadt alattunk a 8-as OSB, ezért terítettünk egy réteget a tetőre szánt 15-ösből a szerelés idejére.
 |
Csak 7 cm-t lóg ki, de annál nagyobbat lehet benne botlani |
Felszereltük a szeglemezeket a oldalelemek aljára és tetejére. Idáig felhasználtunk 120 darab lemezt és 1000 darab pozdorjacsavart. Noé sem bízta a bárkát a véletlenre, én sem a csűrt. Fúrógépekkel hajtottuk a csavarokat, akkus géppel meg sem próbáltuk.
 |
Szerelő állvány |
 |
Aki nem tud csapolni, az szeglemezt használ |
 |
Nemcsak ez a három darab fát, hanem a körfűrészt is kint felejtettük az esőn |
Lecsiszoltuk a maradék szarufákat. Amik a világító tető mellé kerülnek, azokat belül is, a többinek csak a látható részét. Közben a változatosság kedvéért újra esett. Addig a teraszon hengereltük a szarufákat favédőszerrel.
 |
Sarokcsiszoló, 60-as lamellás csiszoló koronggal csodákra képes |
Összeállítottuk a hátsó oldalkeretet. A szárfákat már függőleges állapotban fogjuk a helyükre rakni. Kicsit túlméreteztem. Majdnem 1 méterrel lett volna magasabb, mint a hátsó szomszéd garázsa. Minden szarufából le kellett vágni 40 cm-t! Pedig milyen gigantikus lett volna: mint egy valódi csűr! Na, de így is 225 cm lesz a belmagasság. A régi csűr kívülről volt ennyi!
 |
Kezd visszanőni a csűr a kert végébe |
Este, levezetésként a maradék szarufákat is leguritottuk favédőszerrel.